Ajánló - 2010. augusztus 24.

Augusztus 19-én hatályba léptek az új kormány közrendvédelmi intézkedései.

A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott közbiztonsági csomag a jelenleginél szigorúbb büntetéseket tartalmaz.

A szigorítás érinti a kisebb értékű lopásokat és rongálásokat, a magánlaksértéseket, a hatóságoknál tett hamis bejelentéseket. Büntetőjogi tényállás lett a betiltott társadalmi szervezetek tevékenységében való részvétel és szabályozták a tettenérés fogalmát is. A módosítások érintik a bíróságok munkáját is. Augusztus 19-től már fiatalkorúakat fiatalkorúakat is lehet elzárással büntetni. A csomagnak főleg ezt a részét támadják sokan.

Egy kis közlemény...

Aki ma 10:00 órakor bekapcsolta a rádióját a 98-as Mhz-en, tapasztalhatta, hogy nem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogy azt mi is gondoltuk és épp ezért ígértük is.

2010. júius 27.

Megosztás

Letöltés lent...

Hazai és nemzetközi felmérések szerint Magyaroszágon ma több százezren nem értik, amit olvasnak. Pontosabban írás- és olvasáskészségük nem éri el azt a szintet, amivel az életben már probléma nélkül eligazodnak. Ők a funkcionális analfabéták. Persze azért ez nem ilyen egyszerű. A funkcionális analfabetizmus, vagy ahogy az utóbbi években szakértők szívesebben használják, a funkcionális illiteráció egy rendkívül szerteágazó jelenség. Mind az okait, mind a megjelenését tekintve összetett kérdéseket kell feszegetni, ha a témát jobban meg akarjuk ismerni.

Szegő Jánossal irodalomkritikussal illetve Kádár Gyurival a Civil Rádió Olvasómozgalom című műsorának vezetőjével kezdtem a beszélgetéseket. Kíváncsi voltam, hogy olvasó és a könyveket szerető emberek miként vélekednek a funkcionális analfabetizmusról; miben látják az okokat és mit gondolnak, mi javíthat a felmérések által rossznak mutatott képen.

Később Neuschl Györggyel, humánerőforrás szakértővel és fejlesztővel valamint El Karamany Yaszinnal, andragógussal és tanulásmódszertan tanárral beszélgettem. Elsősorban a jelenség munkaerőpiaci vonatkozásairól illetve arról, hogy milyen megoldások segíthetnek a felnőttkorú funkcionális illiterátusokon.

A felmerülő kérdéseket pedig Horváth Zsuzsanna, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos főmunkatársa és Steklács János, a Funkcionális analfabetizmus a hipotézisek, tények és számok tükrébnen című könyv szerzője válaszolja meg.

Ahogy a téma maga is megkívánta, a beszélgetésekben nem mentünk el olyan kérdések mellett sem, mint a kézírás feltűnő kikopása a mindennapi használatból, hogy merrefele tart az olvasási kultúránk és hogy a média valamint az internethasználat milyen hatással van minderre...

Letölthető anyagok:

 Teljes műsor(01:42:04 - 186 MB)

  Beszélgetés Szegő Jánossal és Kádár Gyurival (00:44:18 - 81,1 MB)

Beszélgetés El Karamany Yaszinnal és Neuschl Györggyel (00:56:26 - 103 MB)

Beszélgetés dr. Horváth Zsuzsannával (00:29:35 - 54,1 MB)

Beszélgetés dr. Steklács Lászlóval (00:45:11 - 82,7 MB)

Ajánló - 2010. július 27.

Megosztás

Felmérések szerint Magyarországon többszázezren nem értik, amit olvasnak, emiatt nem is nyújt nekik semmiféle élményt az olvasás. Gondot okoz szerződések, használati utasítások megértése, önéletrajz írása, így az élet sok területén nehezen állják meg a helyüket.

Sokan vannak a klasszikus értelemben vett funkcionális analfabéták - vagy ahogy az elmúlt években egyre többször mondják: funkcionális illterációval élők.

A jelenségnek természetesen vannak különböző szintjei, melyek nagyban meghatározzák az egyén társadalmi érvényesülését. Nem csak a közoktatásban való további érvényesülés esélytelen, de a hétköznapi életben való boldogulást segítő információk megértése is nehézségekbe ütközik. Mindez pedig magával vonja, hogy a munkaerőpiacon is hátránnyal indulnak.

Milyen okok húzódnak meg a háttérben? Talán az olvasás és írás oktatásával vannak problémák? Esetleg a TV, a rádió és az internet is hibáztatható?

És ha már internet: Árt vagy használ az olvasási képességeinek?

Egyre többek vallják, hogy funkcionális analfabetának már nem csak az nevezhető, akinek az írás és olvasás okoz nehézséget. Ide sorolják a digitális írástudatlanságot, az idegennyelv ismert hiányát, sőt még a jogosítvány hiányát is.

Horváth Zsuzsannát az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársát és El Karamany Yaszin andragógust, tanulásmódszertan oktatót elsősorban a jelenség hátteréről, az okokról és megoldásokról; a munkerőpiaci vonatkozásokról  pedig Neusch György fejvadászt, egy emberi erőforrás fejlesztő cég ügyvezetőjét kérdezem.

Olvasási kultúránkról, a könyvek és a kézírás jelentőségéről két könyvszerető és a témáról gondolkodó emberrel: Szegő János irodalomkritikussal és Kádár György műsorvezető  kollégámmal (Olvasómozgalom) beszélgetek.

Műsorvezető: Szabó Zoltán

merites@civilradio.hu

2010. július 20.

Letölthető anyagok:

Megosztás

Teljes műsor (01:54:33 - 209,5 MB) >>>