2010. november 2-i adás

letöltés lent... 


A SZÜLÉS ÁLLOMÁSAI - Máté László

 

    

A tradicionális természeti kultúrákban a szülést az élet természetes velejárójának tartják; nem sürgetik, hanem hagyják a maga módján végbemenni. A szülés egy természetes folyamat, azaz a biológiai–pszichológiai–szociális–transzcendentális egység része. A szülő nőt olyan emberek veszik körül, akiket ismer, szeret, és akikben megbízik, s ez támaszt és biztonságot jelent számára. Ebben a környezetben megengedheti magának, hogy aktív részese és kontrollálója legyen szülésének, így ő maga választja meg a szülés testhelyzetét is. Ez többnyire álló, térdelő, guggoló vagy ülő helyzet, s a legritkább esetben fekvő. A jelenlévők feladata a fizikai támasznyújtástól a pszichológiai vagy spirituális segítségnyújtáson keresztül a praktikus beavatkozásokig terjed, természetesen a modern technika vívmányai nélkül. Bálint Sándor szülész-orvos szerint, amennyiben nem csak a szülő nő, hanem a kultúrája és a környezete is megengedi, akkor a kollektív tudattalanból származó viselkedési kódok megjelennek, aktiválódnak benne, s mintegy megsúgják számára, hogyan tudja jól megszülni gyermekét. A természetközeli kultúrákban ez történik, de találkozhatunk vele természetesen modern társadalmakban is. Egy bábaasszony a XX. század végén Amerikában így fogalmaz: „Van egy erő, ami a szüléskor eljön a nőhöz. Nem kérik, egyszerűen csak elárasztja őket. Összegyűlik, mint felhő a szemhatáron, átsuhan az égen, és magával hoz egy gyermeket. […] Arra az időre úgy érezzük, hogy egy nagyobb élet legyőz bennünket és keresztüllüktet rajtunk.”

A szülés medikalizációja a nyugati társadalmakban a XVII–XIX. század között indult meg intenzíven, amikor is a férfi orvosok megjelentek a szülésnél, s ezzel párhuzamosan a bábák fokozatosan az orvosi rendszer részévé váltak. A bábák személyes tapasztalatai ezzel együtt leértékelődtek, s alárendelődtek a szülészorvosok tapasztalatainak és tudásának. A medikalizációs folyamat a XX. század elejére a szülés feletti kontrollt szinte kizárólagosan orvosi üggyé teszi, a terhesség és a szülés fiziológiai oldalát túlhangsúlyozza és medikalizálja, a pszichoszociális oldalt teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, azaz a várandós asszonyt passzív és az orvostól függő páciens szerepébe kényszeríti, s nem hagyja megélni nőiségét. Ez a technokrata szülészeti felfogás alapvetően orvosközpontú, technikailag orientált és gyárszemléletű, ahol a szülő nő és a gyermek egy fizikai test csupán. Ez a felfogás erőteljesen emlékeztet a XVI. századtól kialakuló mechanisztikus világképre, ahol mindent, így az emberi szervezetet is egy kezelhető, szabályozható géphez hasonlatosnak tekintették.

A XX. században megjelenő alternatív szülési módok mitől is alternatívak? Abban, hogy a technokrata, medikalizált kórházi szüléshez képest jelentenek más választási lehetőségeket. Mindegyik alternatív szülési mód valamiképpen a szülő anyát helyezi középpontba: az anyaság azért a nőiség központi vonása, a női létezés célja, mert a szülés kiemelkedő élmény a nő életében. Ezek a szülési módok elsősorban pszichés módszerekkel igyekeznek a szülés közbeni fájdalmakat enyhíteni (pl. speciális légzések, relaxációs technikák), de szükség esetén megengedhetőnek tartják a gyógyszeres fájdalomcsillapítást is. A pszichoprofilaxis születésfelkészítő programja során a terhes anyában a méhtevékenységet segítő feltételes reflexet építenek ki, s így próbálják csökkenteni, illetve megszüntetni a szüléskor érzett fájdalmat.
Alternatív szülésnél megváltozik a szülész-orvos szerepe, előtérbe kerülnek ismét a szülészorvos szakmai tudásával egyenrangú, asszonyi tapasztalatokkal rendelkező bábák és szülésznők, továbbá az apák is. Ezzel kapcsolatosan idézném egy szülész-orvos véleményét: „Bevontam a férjeket a szülészeti csoport munkájába, és minimálisra csökkentettem az orvos szerepét. Valamiféle olyan szerepkörbe helyeztem az orvost, mint a strandőrök a tengerparton, akik csak ülnek a kis tornyukban és nézik az úszkálókat a vízben, és nem csinálnak semmit egészen addig, amíg minden rendben megy. Viszont odaültettem a férjet az ágy végébe, hogy mintegy megkoronázza azt a szeretet-kapcsolatot, ami a szülő nő és közte van, és úgy találtam, hogy ez így rendkívül jól működik.”

Az alternatív szemléletben fontosnak tartják, hogy a nő szabadon megválaszthassa a szüléskori testhelyzetét, illetve hogy a szülés csendes, meleg, félhomályos környezetben folyjon le, esetleg kellő hőmérsékletű vízben. Az ilyen környezet az újszülött számára átmenetet képvisel a méhen belüli és az azon kívüli világ között, s kellő intimitást és nyugalmat biztosítanak az anya és a párja számára is.
Sok kórházban törekednek arra, hogy alternatív eljárások, módszerek, illetve maga az alternatív szülési szemlélet megjelenhessen. A WHO is erőteljes ajánlásokat fogalmaz meg ezzel kapcsolatban, de gyakran nehezen hozható összhangba a családcentrikus szemlélet és a kórház mint egészségügyi intézmény medikális szemlélete. Lehet, hogy ezt a konfliktust kikerülendő is növekszik a tervezett otthonszülések száma? A tervezett otthonszüléseknél ugyanis hasonló dolog történik, mint a preindusztriális kultúrákban: a szülés előzményei és körülményei teljes mértékben illeszkednek a szülő nő pszichológiai igényéhez.

Magyarországon 1998 júliusa óta joga minden magyar asszonynak, hogy egy számára fontos nagykorú személyt magával vigyen a kórházba, hogy az jelen legyen a szülésnél.

 


Letölthető anyagok:

 


 Teljes műsor (01:56:56 - 160,6 MB)


Beszélgetés Deáky Zita szülészettörténésszel (00:24:38 - 45,1 MB)


Beszélgetés Szabolcs Judit dúlával (00:43:41 - 60 MB)


Beszélgetés Andics Ágnessel és Hajós Verával (00:33:05 - 60,6 MB)


Beszélgetés Kapronczay Stefániával a TASZ betegjogi programvezetőjével (00:20:31 - 37,6 MB)


 


 

 

Cikkek >>>

 


 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://merites.blog.hu/api/trackback/id/tr212415538

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.