2010. november 2.

 


 

   

Magyarországon az elmúlt 20 évben folyamatosan épültek be a köztudatba a különböző úgynevezett alternatív szülési módok. Az első ilyen az apás szülés volt.

Mára már teljesen természetesnek mondható és senki nem is csodálkozik rajta, ha az apa vágja el a köldökzsinórt. Kevesebben élnek a lehetőségével, de talán ma már a vízbe szülésen sem lepődünk meg annyira, mint 15-20 éve. A kórházi szülőszoba ágyán való fekvésen kívül ismerünk már ülő, térdelő, áll, guggoló szülőpózokat is...

Az alternatív szülések közül azonban - noha ennek magyarországi története is már 20 évre nyúlik vissza - az otthonszüléssel, helyesebben az intézményen kívüli szüléssel kapcsolatban merül fel a legtöbb kérdés.

Valóban veszélyezteti-e egy anya a gyerekét azzal, ha otthon akarja világra hozni? Mi az, ami a törvényi szabályozásból hiányzik? Aki otthon szült, az mért döntött így, aki pedig kórházban, mért úgy? Mi a klönbség dúla és bába között?

A kérdéseket otthon és kórházban szült egy-egy anyával, az Alternatal Alalpítvány egy dúlával és a TASZ betegjogi programvezetőjével próbáltam tisztázni.

De hogy a dolgok a lehető legjobban a helyükre kerüljenek egy szülészettörténésszel tettünk egy kis történelmi kiruccanást, hogy lássuk, hogy is volt ez régen...


Műsorvezető: Szabó Zoltán

merites@civilradio.hu


 

A bejegyzés trackback címe:

https://merites.blog.hu/api/trackback/id/tr712413230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.